A józan ész gazdaságpolitikája

A 2009 évben a Corvinus Egyetemen megtartott előadása végén a hallgatók kérdéseket tehettek fel a miniszterelnöknek.
Az első kérdező arról érdeklődött, hogy mi várható akkor, ha a következő kormány nem folytatja ezt a megkezdett gazdaságpolitikát.
- Három garanciát is látok a folytatásra - válaszolt a miniszterelnök és felsorolta ezeket:

1. Érvényes megállapodásunk van a Nemzetközi Valuta Alappal és az Európai Unióval. Van egy makrogazdasági pályánk, amit ők is jóváhagytak és jönnek is időközönként ellenőrizni, hogy hol tartunk.
2. Magyarország már hosszú idő óta az Európai Unió túlzott deficit eljárása alatt van és, ha nem tartjuk be a megígért pályát, akkor fontos uniós támogatásokat vonhatnak el tőlünk. Ez óriási kockázat az ország jövője szempontjából és nem hiszem, hogy józan politikai gondolkodású erő ezt meg merné kockáztatni.
3. Az országban egymillió hétszázezer devizahiteles van. Ők egy pillanat alatt érzik meg a saját bőrükön, ha a forint árfolyam elszalad. Márpedig egy hiteltelen gazdaságpolitika egy pillanat alatt roppanthatja meg azt a bizalmat, amely most újjá épült. Nem hiszem, hogy bármelyik politikai erő bevállalná azt a gazdaságpolitikai hibát, hogy szembe menjen ennyi család közvetlen érdekeivel.

- Sokan ellenőrizték és hitelesítették, hogy ezt a hiánycélt meg lehet csinálni - folytatta a miniszterelnök. - Ez persze azt jelenti, hogy a 2010-es év egy kutya kemény év lesz, minden fillért meg kell számolni. De ennek meg lesz az eredménye, mert 2011-től már jelentős növekedéssel számolhat Magyarország. Esély van arra, hogy ebből a pozícióból kiindulva gyorsabban növekedjünk, mint az EU államok többsége és néhány év alatt jelentősen lefaragjunk az élet-színvonalbeli különbségekből. Sem a józan ész, sem a külső  tényezők nem teszik azt lehetővé, hogy bárki súlyos  gazdaságpolitikai hibát kövessen el. Legalább is, ha megteszi, akkor azonnali visszajelzést fog kapni.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/11/24/21/A_Miniszterelnok_eloadasa_a_Corvinus_Egyetemen_2009.aspx


Bajnai Gordon miniszterelnök gondolatai a mai napig iránymutatóak kellene legyenek a gazdaságpolitikát irányítók számára. A filmben elhangzottak ezt teljes mértékben alátámasztják. Aki politikai elfogultság nélkül ezt figyelmesen végignézi, az meggyőződhet róla, hogy igenis volt az országnak sikerrel kecsegtető gazdaságpolitikai alternatívája, amely a demokrácia értékeinek megőrzése mellett tudott volna eredményt elérni.

Csak néhány gondolatot szeretnék idézni, a teljesség igénye nélkül.

Egy idézet Ralf Dahrendorf professzortól, akiről tudni lehet, hogy személyiségében a mérték és szakértelem, a párbeszédre való készség és a liberális meggyőződés fesztelenül lép frigyre, aki a szociológia professzoraként, német és európai ügyeket képviselő politikusként, korunk krónikásaként és a legtágabb értelemben vett kulturális fejlemények kommentátoraként egyaránt kitűnt.

Dahrendorf szerint a politikai rendszert hat hónap alatt meg lehet változtatni. A gazdasági rendszer átalakításához hat évre van szükség. A társadalom átalakításához pedig hatvan év sem biztos, hogy elegendő.

Ralf Dahrendorf

A politikai pártok a rendszerváltás óta rossz politikai kompromisszumokat kötöttek. A hatalom megszerzését és megtartását mindig előbbre helyezték, mint az ország hosszútávú politikai érdekeit.

A kapitalizmus a mohóság és a félelem közötti egyensúlyra épül. Amikor e mérlegen a mohóság felül kerekedik (lásd a fedezetlen hitelek kihelyezését), akkor óhatatlanul bekövetkezik a válság. Előbb mindig a pénzügyi területet érinti. Gyorsan lezajlik és rendkívül nagy károkat okoz. Ennek következtében a józan ész felül kerekedik, és a mérleg átbillen a túlzott óvatosság oldalára. Ennek következménye a reálgazdasági válság, amelyik hosszan elhúzódhat.

A sikeres gazdaságpolitika alapja a bizalomkeltés. A bizalom olyan mint a levegő. Ameddig van, addig nem vesszük észre. Csak amikor elfogy, akkor elkezdünk fuldokolni.

A válság utáni Magyarországnak egyszerre három fontos területre kell figyelnie.

1. A költségvetés egyensúlyban tartása,
2. a hosszútávú növekedést biztosító lépések megtétele,
3. kármentesítés, szolidaritás azokkal, akiket a válság a leginkább sújtott.

A jövő kockázatai:

• Gazdasági kockázatok

 A világválság után lényegesen lassúbb növekedés várható. A nagyobb, erősebb államok hiteligénye kiszoríthatja a kisebbeket a piacról, megnehezítvén a finanszírozást.

• Társadalmi kockázatok

 A globalizáció folytán százmilliók kerültek át a szegény rétegekből a középosztályba. A megnövekedett életszínvonal folyamatos fenntartása problémákba ütközhet. Nem azok csinálják a forradalmat, akik szegények, hanem azok, akik csalódnak.

• Demokrácia veszélyeztetettsége

 A gazdasági problémák mellett elharapózhat a bűnbak keresés, az erőszak-kultusz, a populista retorika és a szélsőséges mozgalmak.

• Geopolitikai kockázatok

 Alapvető átalakulások mehetnek végbe a világban. Egyáltalán nem biztos, hogy a válság után a régi gazdasági rend áll majd helyre. Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok kutatás-fejlesztési nagyhatalom lesz, Kína termelési nagyhatalom, India a szolgáltatások éllovasa, míg Európa a világ múzeumává válhat.

Magyarországon a többség már régen tudja, hogy nincsenek csodák. Csodaígérők és szemfényvesztők vannak, de nincsenek csodák! A legjobbak a kilátásaink, ha meg tudunk maradni a józan ész gazdaságpolitikai útján. A politika nem lehet más, mint a közjó szolgálata. A választók, akik a szekeret húzzák, ezt mindig ki fogják kényszeríteni, amikor rájönnek, hogy nem az történik, amire ők felhatalmazásukat adták.