Egy élhetőbb Magyarországért, politikai elkötelezettség nélkül

"A gazdagságot, a boldogságot nem akkor találjuk meg, ha minden áron kergetjük. Mindig valamilyen hasznos szolgáltatás melléktermékeként jelenik meg."
Henry Ford

2017. január 1., vasárnap

Először adni

Történt az Ó Év vége felé, hogy egy kedves ügyfelünk Tao kalkulátort rendelt, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt frissítésként kéri. Válaszoltam neki és kifejtettem, hogy sajnos a szóban forgó segédletet csak újként rendelheti meg.
- Minden évben sok-sok munkaórát kell ráfordítanunk, hogy a törvényi változásokat lekövessük és ezért csak újként tudjuk felhasználóinknak felajánlani – írtam.
- Rendben – kaptam tőle a visszajelzést, – akkor majd a tavalyit fogom használni.

Ebbe nem tudtam belenyugodni. Fogtam magam, elküldtem neki az új kalkulátort és megírtam, hogy nem tudnám a lelkemre venni, ha mondjuk pénzhiány miatt nem tudná igénybe venni a munkáját megkönnyítő termékünket. Egyben jeleztem, hogy a frissítési díjat sem kell megfizetnie és tekintse küldeményemet karácsonyi ajándéknak.

Eltelt a Karácsony, majd beköszöntött az új év. Az első napon, amikor ránéztem a levelezőmre, a hírek és a jókívánságok között ott volt ügyfelünk levele is, amelyben a következők álltak:
Köszönöm szépen a segítségedet, a hozzáállásodat nagyra értékelem. Végre utaltam az összeget, remélem holnap már látható lesz a bankszámlátokon.
Békés, boldog Új évet kívánok Neked és a Csapatodnak!”

Az olvasottak jóleső érzésekkel töltöttek el. Senki sem lehet olyan szegény, hogy ne tudna adni valamit embertársainak. Ha mást nem, akkor egy mosolyt, egy jó szót, egy simogatást. Olvastam valahol egy öreg emberről, aki a hideg kályha előtt állva mondogatta:
- Adj nekem meleget és akkor én is adok neked fát.


Először fát adni, – jó kis útravaló ez a hamuban sült pogácsa mellé, az élet minden vándorának...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése